Skip navigation
Gynki magyar logó

Kibont: Nyelv (Language) Nyelv (Language)

Nincs kapcsolódva

[ Csatlakozzon | Részletek ]

Keresés

A budakalászi Kemotaxonómiai Botanikus Kert

A Gyógynövény Kutató Intézet bemutatókertje 1984-ben létesült. Korábban ugyanitt már létezett az Intézet Agronómiai Osztályának telepéhez csatolva egy botanikus kert, ezt azonban teljes növényállományával együtt az 1965-ös dunai árvíz elpusztította.

Dahlgren

1980-ban jelent meg Rolf Dahlgren svéd botanikus új szempontú, a zárvatermő növényeket magába foglaló fejlődéstörténeti rendszere, amely a korábbi, alaktani-egyedfejlődési vonásokon alapuló rendszerezésekhez képest abban jelentett újdonságot, hogy jelentős figyelmet szentelt a növényekben előforduló másodlagos anyagok (pl. alkaloidok, fenoloidok, glikozidok, terpenoidok) jelen- vagy távollétének az egyes természetes csoportokban. Ezért nevezzük rendszerét kemotaxonómiai rendszernek.

 

Tetenyi

A GYNKI új bemutatókertje Tétényi Péter akkori igazgató terveinek megfelelően a Dahlgren rendszer diagramszerű ábrázolásának síkbeli megvalósítása, élő növények beültetésével. Ezzel a kemotaxonómia elgondolása és elmélete szemléletessé válhatott az érdeklődő gyógyszerész, biológus, agrár- és kertészmérnök hallgatók, de az érdeklődő laikusok számára is.

A rendszerezésen kívül a rendszerezés elvének újszerű ábrázolásmódja is Dahlgren nevéhez köthető, ezt az ábrázolásmódot a szakirodalom is dahlgrenogramnak nevezi. Térbeli ábrázolása tulajdonképpen fejlődéstörténeti törzsfa, amelynek térplasztikai megvalósítása a kert elején helyet is kapott.

Dahlgrenogram

A fa ágai a fontosabb fejlődéstörténeti leszármazási vonalakat képviselik a krétakortól kezdődően, amikor a zárvatermők kialakultak. A fa metszete a ma idősíkját ábrázolja: az így láthatóvá vált ágmetszeteken két, tetszőlegesen kiválasztott rész (ami lehet 2 növénycsalád, vagy nagyobb felbontásban akár nemzetség vagy faj is) térbeli távolsága a rokonsági távolságot adja, ugyanakkor az ágak keresztmetszetének nagysága a csoportban található fajok számát szemlélteti; így pl. a Keserűfű-virágúak csoportja (Polygoniflorae – a rendszer e változatában a nagyobb egységek mind a „-florae” = „-virágúak” elnevezést kapták) kb. 800 fajt, a legnagyobb család, az orchideáké (a Liliomvirágúakon belül) 22-23 000 fajt foglal magában. A fa törzsének folytatásában az ősibb jellegek uralkodnak, így elsősorban a Magnóliavirágúak, a Tündérrózsa-virágúak és a Boglárkavirágúak csoportjainál. A fejlettebb, levezetett tulajdonságokkal bíró csoportokat - pl. az Árvacsalán-, Gerebcsin- vagy Kommelina-virágúak – a központi törzstől mintegy elhajolva – a szélső ágak jelenítik meg. Innen nézve a baloldali ágak a kétszikűeket, a jobbra esők az egyszikűeket képviselik.

A bemutató tehát a kémiai rokonságok élő szemléltetése; a dahlgrenogram ágmetszeteit utánozó ágyások növényeit bizonyos anyagfajta halmozott megjelenése egyesíti: ilyen pl. az ún. iridoidok az Árvacsalán-virágúaknál, cseranyagok a Rózsavirágúaknál, vagy a gyümölcscukor-poliszacharid kizárólagos megjelenése a Gerebcsin-virágúaknál. Kertünk ebben a vonatkozásban egyedülálló Magyarországon, sőt világszerte is csupán néhány Dahlgren rendszerű élőnövény-bemutatót ismerünk; legjelentősebb a nagy koppenhágai egyetemi botanikus kert, Dahlgren korábbi munkahelye. Bár a betelepítés során elsősorban arra törekszünk, hogy minden csoportból a gyógynövények kerüljenek az adott parcellába, de sok esetben csak a közeli rokonok (dísznövények, vadon termők) láthatók beültetve. Ennek oka részben az, hogy sok természetes csoport szabad kerti bemutatása nem valósítható meg (többek között ezért egészíti ki kertünket a Hollandház); másfelől az európai gyógyászat általánosan ismert és használt gyógynövényei nagyon eltérően oszlanak meg az egyes csoportokon belül.
Kertünkben kb. 900 taxon (faj, alfaj, változat, fajta) él, ezzel a kisebb botanikus kertek közé tartozik. Gyűjtőköre az említett módon igen speciális, kiegészül a hazai védett gyógynövényflóra, a tradicionális Kárpát-medencei gyógynövény-fajták és a közeli Pilis-Visegrádi hegység jellemző gyógynövényeinek gyűjtésével és – ezzel párhuzamosan – megőrzésével.
A bemutatókertet egy üvegházi gyűjtemény egészíti ki (Hollandház), ahol a szabad földön be nem mutatható fajokat állítjuk ki.
Növényeik sorában számos olyan faj található, amely a VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben hivatalos drogforrásként van nyilvántartva, (így pl. a fokföldi áloé, a tasmániai eukaliptusz, a cserjés gyapot, a rozella, a rozmaring, az articsóka, a szentjánoskenyérfa), ezek gyarapítását a megfelelő referenciagyűjtemény kialakítása miatt is fontosnak tartjuk. Más fajok pedig helyi (etnobotanikai) jelentőségűek, vagy egyéb használatban levő (ún. medicinális) gyógynövények. Így pl. az indiai selyemmályvát, az álombogyót vagy a szent bazsalikomot az indiai ájurvédikus gyógyászat használja, de láthatunk kínai, mediterrán eredetűeket is, zömük mégis a Kárpát-medence lakója.

termvedter

Nyiredy Szabolcs professzornak, az Intézet azóta elhunyt elnök-igazgatójának kezdeményezése nyomán, e gyűjteményeket 2003-ban a Környezetvédelmi és Vízügyi Miniszter rendeletére országos védettség alá helyezték.

A Kemotaxonómiai Botanikus Kert alapító tagja a Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetségének.

 

László-Bencsik Ábel

A kert adatai:
Területe: teljes terület: 5 ha, növénygyűjtemény: 1,03 ha.

N47°37.100'; E19° 4.427', 104 m tszf.
Évi középhőmérséklet (1985-1996): 9,9 °C; min.: -28°C (1996), max. 40,9 °C (2007)
Évi csapadék: (1985-1996): 570 mm
Domborzat: ártéri sík. Talaj: kavicsos-agyagos, helyenként löszös öntéstalaj.
*
A botanikus kert szakvezetéssel bárki számára látogatható, hétköznap 10:00 és 15:00 óra között, előzetes bejelentkezéssel. Időpontegyeztetéshez lehetséges a (26) 340-533/162 telefonszámon vagy a következő címen: latogato@gynki.hu